2011. június 29., szerda

when the night is calling ..

Na, jó napot kívánok !
Üdvözlet innen, Várpalotáról !

Telnek a napok, én meg jól érzem magam. Nincs semmi gond. Huu.. hogy kijelentettem, aztán közel sincs így. Na, mindegy.

Megkaptam azt a mesébe illő bizonyítványomat ! Nem csalódtam, de ahogy mondtam már - elégedett sem vagyok. Lehetett volna sokkal jobb is, ha megerőltetem magam.
Kaptam könyvet a szorgalmamért, ami kiterjed a tanulásra és a versenyekre. Csak az ezzel a probléma, hogy ott sem voltam valami szorgalmas. Muhhahahhaaa ! Nem tudom, hogy miért adnak itt ennyi hülyeségért könyvet ! Vannak, akik sokkal jobban megérdemelnék nálam az osztályban, már csak azért is, mert sokkal többet tettek a közösségért, mint én. Legtöbbször passzív voltam, ha ilyen nagyon szociális, csodás iskolai programról volt szó. Na, nem értem. Mindegy.

Kitűztem egy mások számára elég könnyen elérhető és megvalósítható célt a nyárra. Tehát sima dolognak tűnhetne - ha nem rólam lenne szó. Még küzdök. Nem is vetélytársakról beszélek, hogy velük kell megküzdenem, hanem végeredményben saját magam ellenfele vagyok. Most így viszont elég értelmetlen. Ha már harcba kerülök önmagammal, akkor viszont tényleg nincs értelme a dolognak, mert ha legyőzném magam, akkor az nekem fájna és valószínűleg a vesztes felem hiányt szenvedne .. Oké ez kezd skizofrénia-gyanússá válni - akkor itt be is fejezem. Majd ha nem érzem magam ettől a gondolatmenettől szánalmas-gyászosan, akkor folytatom ..

-.-'


2011. június 20., hétfő

2011. június 16., csütörtök

az a június ..


Biztosan mindenki jól érzi magát most, hogy hivatalosan is szarunk bármiféle tanulásra - de nekem még egy pár dolog miatt aggódnom kell .. nem megy minden rendben és ez aggaszt. Remélem, hogy most már végre megérdemlem, hogy minden úgy alakuljon, ahogy én azt elképzeltem és ahogy szeretném.

A bizonyítványomról egyelőre csak annyit, hogy nem vagyok elégedett - egyáltalán nem. Minden tárgyból tisztában vagyok az érdemjegyemmel, és egyáltalán nem tesz boldoggá. Látszik, hogy képes lennék, de mégsem tettem meg mindent a tényleges sikerért. A félévihez képest 8 századot rontottam, de erről bővebben majd a bizonyítványosztás után, mert még érhet meglepetés. Nagyon remélem, hogy nem ér - legalábbis ajánlom, hogy negatív ne érjen .. :)

Az osztálytársaim. Nem hiszem, hogy találkozni fogok akármelyikőjükkel is nyáron, mert nem lesz nekem annyi szabadidőm. És be kell vallani - nem is sok kedvem van hozzá. Nem tudom elképzelni, hogy beszélgetni tudjak velük mondjuk egy hónap kihagyás után. Csak az lenne, hogy beszél-beszél-beszél, én meg kussolok és hallgatom. Csodás lenne.

Szeretnék most nyáron valami nagyot véghez vinni. Még nem találtam ki, hogy mi lesz az, de lesz valami, mert ez így már nem állapot. ;)


csodásszünetet ! ♥

2011. június 5., vasárnap

in the end.

nyár van, nyár.. ! ;d

a napi átlag középhőmérséklet 60 fok.
a Balaton vize melegszik.
a jégkrémek előkészítve.
a jégkásák folynak.
a nadrágok egyre rövidülnek.
rohamosan nő az eladott fürdőruhák száma.
hajakat felkötni, táskákat a vállakra, indulááááááás !!

kicsit komolyabbra fordítva a szót: már nincs sok hátra, már csak pár napot kell kibírni az iskolapadban. valószínűleg ez az az esemény, amit egész évben a legjobban várnak az emberek. :d természetesen én is várom, de félek. még nem biztos, hogy fel vagyok készülve egy pár dologra, ami júniussal együtt jár. itt van például ez a rég várt, de néha már idegesítő hőség.. rövid gatyát nem vagyok hajlandó felvenni, mert elég sonkásak a lábaim és amúgy sem találtam normális nadrágot. elegem van abból is, hogy a buszon naponta 2 órát kell végig szenvednem abban a 30 fokban, mert a sofőrök kikapcsolják a légkondit is, ha látják, hogy nem megy lejjebb a hőmérséklet, mert nyitva van valahol az ablak, amin árad be a párás, forrólevegő..
meg ott van a másik dolog. vége lesz a sulinak, lépni kellene, de félek, hogy késő lesz. ugyanis én nem akarom ebben az iskolában kezdeni szeptemberben. egyszerű lenne végül is.. bemenni a másik iskolába, érdeklődni, azt tenni, amit ott mondanak.. aztán meg van oldva. egyszerű lenne - ha nem az én családomról lenne szó. szóval nem tudom, hogy mi lesz.. most amúgy is gáz van, de erről nem beszélek.

pénteken csináltunk osztályfőnökin egy ilyen szociális tesztet - arról kellett nyilatkozni, hogy kit bírok az osztályban, ki idegesít, kit nem bírok elviselni, kire bíznám a dolgaimat, kinek a segítségét kérném, ha balesetet szenvednék, meg ilyenek. szóval az a lényeg, hogy elég nehéz volt válaszolni a kérdésekre. talán nehezebb, mint a töri dolgozat.. sok helyre nem írtam semmit, mert egyszerűen ennyi idő alatt nem tudok megismerni ennyi embert, főleg, hogy nagy részük teljesen hidegen hagy. egyáltalán nem is érdekelnek, mint ember. egy kezemen meg tudom számolni, hogy kik azok, akik valamilyen szinten közelebb állnak hozzám, mit a többiek. akkor le is írom: 3 ember - a 29-ből. jó arány, nem ?
az első kérdésnél már kiakadtam.. az volt, hogy ki a legjobb barátod az osztályban ?
hogy mi van ?! ki mondta, hogy van egyáltalán barátom az osztályban ? és persze még legjobb barátom is van.. ne dobálózzunk már ekkora szavakkal !!

szóval innentől kezdve nem is tudtam igazán komolyan venni a teszt többi részét. egyszerűen semmi értelme nem volt. elég sok az olyan ember az osztályban, akiből kinézem, hogy naponta képes lenne váltogatni a BARÁTAIT. undorító.